Emberünk,ha felemelné a fejét ,két dolgot mindenképp láthatna:
hogy fojtogatóan szűk,sötét és sivár ez a puha,meleg odú.S hogy a tobzódóan színes és életteli kinti világ(másik élet)térképpel is szolgál önmagához.Ezért a batik vonalát követő tűzés.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
11 megjegyzés:
Óh, már értem a nálam hagyott bejegyzésed, igen... :o(((
És hát: igen.
Zaza,tényleg folyton eszembe jutottál,de az az igazság,hogy rólam is szól.Csak reménykedem,hogy adott esetben újra és újra megtalálnám azt a térképet,ha kell,vagy legalább fogom tudni,hogy ott van valahol.
Ha megszületik,talán megtalálja a boldogságot, és élvezni fogja az életét. Mivel nekem olyan a magzati póz miatt, mint az anyaméh.
Óv, körbe ölel, meleget ad. Néha arra is szükség van, hogy kizárjuk a világot. Ez jutott eszembe..
A depressziót tökéletesen jeleníti meg, de valami kicsi utacska kellene abba a feketébe, mert a vers lényege mégiscsak az, hogy Élj most!
A batikolt térképvonal nagyon tetszik, az emberke pedig nagyon bezárta magát.
Igen, úgy látom, Te a vers komorabb részét ábrázoltad! De azt nagyon jól.
Nagyon kifejező. Kell, hogy legyen térkép, kell, hogy olvass benne!
Jaj, emeld már fel a fejed!
Ez most nem az én fejem :),de remélem,felemeli,bárki is az :D
Az a háttéranyag annyira jó, hogy mintha több réteg is átderengene egymás alatt, mint amikor megnyílik a felhő, és látod mögötte az eget, a távlatot, és a térképvonal, az is remek.
Csak kinyújtja egyszer a kezét, és ,megfogja a végét hogy felgombolyítsa!
Nekem is olyan mint anyában a magzat, bezárva de kikivánkozik, és akkor a környezete nagyon szép.
Nagyon kifejező, ötletes megoldás.
És gyömyörűa batikolt anyag.
Megjegyzés küldése