Lehet, hogy most megköveztek, megútáltok, kiléptek stb., de muszáj idetennem egy kedvenc versemet. Régen ismerem, sohasem gondoltam rá "textiles" szemmel, fogalmam sincs, mit lehet belőle varrni - de talán megér egy próbát.
Pablo Neruda: Himnusz az élethez
lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát
lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét
lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel
lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit
lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,
élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!
(Somlyó György fordítása)
2010. január 26., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
13 megjegyzés:
Hogy varrni mit lehet belőe, azt én se tudom, de majd kitalálom. Ez a vers nemrég járt gyönyörű képekkel a háttérben körbe körbe, már akkor is libabőrös voltam tőle.Minél öregebb leszek, annál inkább látom, hogy mennyi halott fiatal él köztünk.
Nem lesz könnyű,de megéri.Szép.
Ez a vers nagyon jól esik a lelkemnek. Köszönöm Ildi! Ronggyal, cérnával, egyebekkel valamilyen formába önteni nem lesz könnyü, de kinek kell a könnyű feladat?
Gyönyörű!
Megmutatom a gyerekeimnek is.
Jólesik olvasni a verset. De hogy megvarrni milyen lesz...?Nagyon kíváncsi vagyok, ki hogy dolgozza fel.
Nagyön örülök ennek a versnek.
Ne kövezzetek meg, de már tudom is milyen lesz. :-)
Nem kövezünk meg, nem utálunk meg, de lehet gondolkodni...
Gyönyörű a vers, a megvarrás sem lehetetlen, valami a fejemben már ki is alakult, de hogy milyen technikával az még egyenlő a nullával.
Na nekem is kipattant a szikra, és most várni márc 15-ig....ez se jobb, mint az utolsó percben kapkodni.
Nekem még se kép se hang, de ez a vers annyira szép és igaz, hogy ha nem sikerül jól megvarrni, akkor is megéri vele gondolatban együtt élni pár hétig! Én most nagyon boldog vagyok ettől, és már csak az elolvasása is feltöltött energiával :-)
Köszi, Ildi!
Nálam sincs még se kép, se hang, de nagyon örülök, hogy nektek is tetszik a vers.
Szenvedek megint. Annyi ötletem van máris és kínlódok, amiért nem tudok rajzolni, tervezni, bohóckodok a photoshoppal néha, de azzal is ügyetlenkedem. Leírom az ötletemet, hátha valaki hasznát veszi. Egy alak távolodik az úton, háttal látható, az út persze szűkül, az út felénél fal, ami átlátszó, vagyis a téglákból rakott falon túl látható minden szép és jó, lábnyomok láthatók, amint az úton a falnál visszafordulnak, vagyis emberünk körbe-körbejár a falig és vissza. Az út mellett kétoldalt is fal, a falon túl kezek nyúlnak az alak felé. Valami ilyesmi, de persze nem hinném, hogy meg tudnám valósítani.
Jó napot! Szeretnék küldoni nektek egy quiltet , amit varrtam Nerud verséhez, de nem tudom, hogyan. Léna.
Megjegyzés küldése