2010. március 16., kedd

Neruda Laci

Azt hiszem ez némi magyarázatra szorul.
Aki ismeri Marék Veronika Laci és az oroszlán című könyvének diafilm-változatát, annak a képet magát nem kell bemutatnom. Egy az egyben átvettem, mert zseniális. A jelenet a következő: Laci mindentől fél, többek között a sötéttől is. Nagyon szeretne színes ceruzákkal rajzolni, de az a sötét szobában van, a villanykapcsolót nem éri el, ő pedig nem mer bemenni érte. Ez az a pillanat, amikor megáll a sötét szoba ajtajában.

Tudom, hogy ez a rémült kis alak a sötét ismeretlennel szemben állva nem egyenes ágon csatlakozik a vershez. De én nem tudtam szabadulni ettől a képtől, és hiába igyekeztem valami pozitív, a végkicsengéshez passzoló képet meglátni belül, nem ment. Mindig ez a Laci tolakodott elő.

És bár a vers nagyon lelkesítő, magam is megtapasztaltam az újrakezdés, az ismeretlen varázsát és a megújulásban rejlő váratlan távlatokat, az ember alapvetően, zsigerből mégiscsak gyáva. Fél. Mindentől, amit nem ismer. Evolúciós örökség.

Itt van tehát ez a Neruda Laci, akinek a félelemtől még a szőr is feláll a karján ;-)

Fogadjátok szeretettel :-)

Az mindenesetre érdekes kísérlet lenne, ha különböző életszakaszokban varrnánk meg újra és újra ugyanazokat a verseket. Biztos hogy nem ugyanaz a kép születne.

12 megjegyzés:

szizsu írta...

Jóóóóó! Tetszik, a gondolatok is tetszenek. Gratulálok!

Márta néni írta...

Drága Timi egyem meg azt a Nagy Anyalelkedet!

katafolt írta...

:))))) Imádom !

36évi írta...

Na, tőled már ezt várja a szakvezetés, ha valami egyenes úton kapcsolódna valamihez, akkor az már nem is te lennél. :)))

Hajrá, Laci!

Zsuzsuci írta...

Aranyos!Szeretem!

btrudy írta...

Ez egyszerűen nagyszerű!

dixike12 írta...

Marék Veronika csodás ötlet, nagyon szép ez a munka, Marék V. nálunk is sláger volt annak idején. Fekete , sárga végül is ezek a szinek mennek a vershez.

Mártamásé írta...

Jó lett nagyon.A tűzés sugallja a szétáradó félelmet. A ruhán felálló szőrön külön kifeküdtem.

Violini írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Violini írta...

Na akkor újraírom, kiután kitöröltem :-/
A szőrt nem akartam, csak olyan volt az anyag, hogy hiába ragasztós vetexeztem, foszlott.

ElizAniko írta...

Most pont így érzem magam. :o(((

Márta néni írta...

Mi itt gyötrődünk, hogy hogy kell ezt a verset kifejezni, és akkor a Te 2-3 (?) éves Cilikéd azt mondja, hogy KATASZTRÉFA
Neruda és az összes műfordító se találhatna ki egy ilyen szót ami jobban illik ide.